Gyakori, idegenhonos inváziós halfaj, mely veszélyezteti az őshonos ökoszisztémát.
A törpeharcsa Észak-Amerikában őshonos halfaj. Gazdaságilag nem jelentős, bár a húsa ízletes, szálkátlan. Magyarországra telepített állománya inváziós faj, amennyiben túlságosan elszaporodik, akkor az ikra és az ivadékfogyasztása miatt a természetes vizekben kárt tud okozni.
Teste a folyami harcsáénál zömökebb, a fejtájékán felülről és a farokrészén oldalról lapított testű hal. Háromnyaras korára elérheti a 20–25 centimétert. A Magyarországon előforduló törpék méretüket tekintve kisebbek, mint az őshonos formái.
Ivarérettségét a tejes a második, az ikrás a harmadik életévére éri el. Áprilisban, májusban párosan ívik. Ragadozó hal, fiatal korában férgeket, rovarlárvákat és alsóbbrendű rákokat fogyaszt. A kifejlett hal az előbbieken kívül megeszi még a halikrát, a békalárvát, a békákat és az apró halakat is. Nappal kevésbé mozog, mert ilyenkor a fenéken tartózkodik és éjjel mutatkozik aktívabbnak.
Magyarországon tájidegen halfaj és a számára kedvező élettérben nagyszámban van jelen. Ennek oka, hogy a természetes ellenségei nem képesek kordában tartani állományát.